2012. július 29., vasárnap

Egy adag giccs


Néhány, különösen nagy gonddal megkomponált giccs parádé:

 A továbbra is megunhatatlan élményt jelentő naplemente biciklikkel,

 nagyra nőtt fűvel,

 vagy egy irigylésre méltóan jó helyen úszkáló vitorlással.

A stockholmi "reunion" 3 napjának néhány jobban sikerült teljesítménye. Nem véletlen, hogy sem az útitársak, sem én nem fértünk fel egyikre sem. Mindenkinek jobb így.

 Nekem erről mindig az jut eszembe, hogy: "Orrvitorlát feszíts, Mr. Baines!!"

Stockholm, Skanzen

"Up to the hell!" (Stockholm metró)


Ez már újra Gotland, a kép pedig CSAK a "cukiság" faktor miatt került ide


A végére pedig a freestyle kategória: hazafelé bringázva, egy sörrel és a vázra  láthatósági szalaggal ráapplikált két igazán hegyes szerszámmal. :)

2012. július 20., péntek

A farm ahol élnek


Gotlandi utazásaim eddig meglehetősen egyhangúak voltak, abban az értelemben, miszerint vagy Visbyt vagy a sziget valamelyik partját célozták meg. Egyhangúság ide vagy oda, igazából egyikkel sem tudok betelni: Visby középkori hangulata állandóan a Gyűrűk ura sorait és képeit pörgeti a fejemben, a tenger látványa, pedig még mindig hosszú percekre le tud bénítani. Gotland azonban éppen elég nagy ahhoz, hogy a belső vidéke valami mást is tartogasson az ember számára, viszont éppen elég kicsi, hogy kényelmesen lehessen egynapos bringa túrákat tenni, a középpontot célozva.

2012. július 5., csütörtök

Hirtelen felindulásból osztriga



 Van egy sziget Gotland északi csücskénél, Farö a neve. Ha a név hallatán a filmesztétáknak készülő mozi molyok légzése elakadt egy pillanatra, akkor annak, azaz oka, hogy ők tudják, amit én ideérkezésemig nem: ez az a sziget ahol a nagy svéd filmrendező Ingmar Bergman életének jelentős részét töltötte, filmjeinek szintén jelentős részét forgatta, sőt, a mester végső nyughelye is itt található. A helyet körbelengi a kultusza, olyannyira, hogy évente „Bergman hetet” tartanak, amiről akkor szereztem tudomást, amikor az ez évi műsorfüzet a kezembe akadt pár héttel ezelőtt. Átlapozva, szemeim előtt az embrió állapotú művészetek völgyéhez hasonló rendezvény képe villant be: a már bántóan tökéletes környezet, pajta színház és mozi, no meg persze a megborultan andalgó tej szőke svéd művészlelkek.